Európa biztonsági paradoxonjai

„Ha Európa biztonsági stratégiáját egyetlen mondatban kellene összefoglalni, az így hangzana: »Mindent megteszünk, hogy biztonságban legyünk, és ezzel egyidejűleg mindent megteszünk, hogy még nagyobb veszélybe sodorjuk magunkat.«

A kontinens az utóbbi években egyre mélyebben csúszik bele egy geopolitikai csapdába, ahol a védelemre tett intézkedések éppen azoknak a fenyegetéseknek az eszkalációját idézik elő, amelyektől tartanak.

Ez nem új jelenség, hanem csupán egy a számos megbízható unalmassággal visszaköszönő biztonságpolitikai paradoxon közül.

Miközben Európa politikai elitje a kontinens biztonságának a növelését tűzte zászlajára, az intézkedések nem várt következményei új sebezhetőségeket, új konfliktusokat és még nagyobb stratégiai kiszolgáltatottságot hoztak/hoznak létre.

A »több védelem = nagyobb biztonság« elv éppen annyira megtévesztő, mint a »több adó = nagyobb jólét« gazdaságpolitikai téveszme. Az európai vezetők biztonsági önállósodásról beszélnek, miközben egyre mélyebbre süllyednek a geopolitikai kiszolgáltatottság és az eszkaláció mocsarába.

Lássuk, hogy mik ezek a biztonsági paradoxonok, amik hevenyészve lefektetett aknaként lesnek ránk.

Biztonsági paradoxonok

A biztonsági paradoxonok közül az első és leglátványosabb a klasszikus biztonság-bizonytalanság dilemmája, vagy ismertebb nevén a biztonsági dilemma. Ennek a klasszikus biztonságpolitikai csapdának az egyik legelső leírása Thuküdidésztől származik. Athén, egy feltörekvő tengeri hatalom, a befolyásának kiterjesztésére törekszik (például a semleges Mélosz meghódolásának kikényszerítésével), hogy biztosítsa birodalmát és elrettentse Spártát. Spárta azonban, tartva attól, hogy Athén ereje egyre növekszik, saját szövetségeket épít ki és katonai erejét növeli. Mindkét fél a másik szándékaitól való félelmében fegyverkezik, ami végül a peloponnészoszi háborúba torkollik. Thuküdidész híresen megjegyzi: »Athén hatalmának növekedése és az ebből fakadó spártai félelem elkerülhetetlenné tette a háborút« (I. könyv, 23).”

Fotó: Mandiner/Mátrai Dávid